Számtalan szép dolog van ebben a világban, de egy dolgot biztosan állíthatok, a legszebbek közé tartoznak Jung Zseni fotográfiái. Zseni egy különös képi világot alkotott meg, ahol a női test formái, ívei és hajlatai kapnak főszerepet, ahol az elmosódott, bemozdult képek különleges, szinte meseszerű világot tárnak elénk.

Áprilisban egy ingyenes előadáson is bemutatkozott nekünk a fotóművésznő, ahol nem csak az derült ki, hogy különlegesek a fotói, de az is, hogy egy rendkívül kedves és barátságos személyiség.
Az előadáson megismerkedhettünk a fényképeivel és az alkotói folyamatba is sikerült egy csepp betekintést nyernünk.

Az aktfotózásról az tartja, hogy ugyan “ruhátlan a modell, de meztelen aki készítette” a fotót, mert az elkészült kép a fotóst minősíti. Ráadásul a mai világban igen nehéz jó aktfotót találni, mert kevés ízléses alkotás készül. Nem érdemes tehát fotó alapján elkezdeni aktot fotózni, mert a magazinokban kevés az ízléses alkotás.

“A képeimen nem néz rád a modell, hogy ne legyen személyes és felismerhető. Ritka esemény, amikor rám néznek.”

“Hajmániás vagyok,” mert lehet vele díszíteni pl. a nyakon és a vállon. A nő ékszere a haja, mint a férfinak a kard.”

“Nem szeretem az aktnál a sminket. Miért van felöltöztetve az arc, amikor alul meztelen?”

“Szeretem a szépet. A szép formákat, a szép íveket és a szép hajlatokat. Amíg a férfitest az izmaival, erejével érdekes, addig a női test a szép formáival, vonalaival. Engem a nő nem erotikusan érdekel.

“Az ember csupasz teste csodálatosan világítható”, fantasztikus csúcsfényeket ad. De vigyázni kell vele, mert túlságosan sok hús a teljes test látványa.

A főfény hatására keletkeznek az árnyékok. Érdemes még megnézni szórt fényben vagy ellenfényben is, de a súrolófény teszi plasztikussá. Szépen lehet vele díszíteni, de nem szabad túlzásba vinni és túl erős fényt használni hozzá. Apró fényekkel hangsúlyozhatjuk jól a formát. Az arany derítőlapnak is nagy szerepe van, mert selymes fényt ad a bőrnek.”

Azt felejtsük el, hogy kivisszük a modellt a déli napsütésbe. A fotózást szabad téren kora reggel vagy délután érdemes megejteni. Ha mégis úgy adódik, hogy napközben tudunk kimenni, akkor árnyékban vagy lombok között dolgozzunk.

Rendkívül fontos a megfelelő környezet kiválasztása is. Helyszíntől függ a testhelyzet épp úgy, mint az érzelem. Ha pl. egy gyárépületbe tesszük be vasak közé a modellt, az egy negatív érzelemmel párosul. Félelem, harag, fájdalom jelenhet meg a modell arcán, de kerüljük itt a fekvő testhelyzeteket, amik egy nyaralós napozós élethelyezetre emlékeztetnek.

Amikor a környezet nagyon szép, érdemes a modellt ebben megmutatni. Közvetlenül a falhoz odaállítani viszont csak akkor érdemes, ha van valami struktúra, érdekesség a felületben. A részletekre is figyeljünk. Ha falusi környezetben parasztlányokat fotózunk, akkor ne tangát húzzanak magukra, hanem bugyogót. Ha pl. egy fürdőszoba belsőben készülnek az aktfotók, akkor pl. vazelinnel párás ablaküveget varázsolhatunk.

A szocio aktfotózás is egy érdekes műfaj. Abban a környezetben van megörökítve ahol él, és ahol jól érzi magát. Amikor egy idős házaspár ott ül, a saját otthonában, az olyan igazi, az olyan szép, pl. Saudek stílusban megjelenített fotók. A lehulló vakolatnál nincsen szebb háttér.

Balla György: Ádám és Éva című alkotása.

Figyeljünk a modellünkre, és ne kívánjunk tőle olyan dolgot, amit nem lehet megcsinálni. Pl. nem szakad le az ág, amire rá akarjuk ültetni, nincs-e hangyaboly stb.. Figyeljünk a hőérzetre is, ne legyen túl meleg. Számoljunk azzal is, hogy nekünk fotósként melegünk lehet, mert fel vagyunk öltözve és mert dolgozunk.

A vágásokra külön érdemes odafigyelni. Soha nem amputálunk. Ott nem szabad vágni ahol ízület van (térd, boka, csukló, könyök).

A legviccesebb sztori az volt, amikor Zseni bejelentette a beltéri fotózásnál, hogy “ágyban kezdjük fotózni a modellt.” Mondanom sem kell, hatalmas nevetés tört ki a résztvevőkből. Zseni pedig komoly arccal folytatta: “Nem nevetni, az ágy egy jó dolog. Lehet benne aludni, aktot fényképezni és olvasni.” Zseni őszinte tisztelettel és alázattal beszélt a munkájáról. Mi résztvevők persze kapva kaptunk egy félreérthető helyzeten, de a valódi mondanivalót, a szakmai trükköket és titkokat is megjegyeztük.

Köszönjük a csodálatos és tanulságos estét!

A következő ingyenes fotóelőadás Szipál Mártonnal lesz május 23-án. Jelentkezéseket még mindig fogadunk!

Létrehozva 2012. május 14., hétfő 14:25
Kategóriák: Aktfotó, Jung Zseni

1

Vélemény ehhez a bejegyzésehez: “Ingyenes fotóelőadás beszámoló – Jung Zsenivel az aktfotográfiáról”

Derzsy Katalin

Nagyon örülök, hogy részt vehettem az előadáson, megismerhettem egyéniségét, ami legalább annyira lenyűgöző, mint a fotói
Ez az összefoglaló is remek, legalább olvasva is fölelevenefódik az este

köszönöm

Írd meg a véleményed